Egyesületi alapszabály - alap, hogy szükség van egy jóra!
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kiinduló elve, hogy a jogi személy belső működésének kialakítását a jogalanyok szabad rendelkezésébe utalja, és csak a szabályozás kereteit és korlátait határozza meg. Ez testesül meg az egyesület alapszabályára vonatkozó szabályokban is, melyeket alapelvi szinten kell értelmezni és alkalmazni. Az egyesület alapszabályát a tagok az egyesület sajátosságainak, jellemzőinek, tulajdonságainak, azaz egyesület, mint jogi személy típus jellemzőinek megtartásával szabadon határozhatják meg. A tag jogait és az egyesület működését biztosítja az a szabály, hogy a tag jogait és kötelezettségeit az alapszabálynak tartalmaznia kell. Az alapszabály tartalmára a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok is alkalmazni kell, továbbá a törvény megadja azokat a legfontosabb szabályozási kérdéseket is, amelyekre az alapszabálynak ki kell térnie. Ezen kérdések szabályozását az egyesület alapítóinak kell meggondolniuk, természetesen később ezek megváltoztathatók a közgyűlés által.
Az alapszabályban kötelezően rendezendő kérdés az egyesület szervezete és az egyes egyesületi szervek egymáshoz való viszonya. Ezen körben érdemes megállapítani a hatásköri szabályokat, azaz a közgyűlés, az elnökség, az ügyvezetés, továbbá adott estben a felügyelőbizottság milyen feladatokat lát el, miben van döntési jogosultsága. Kötelezően szabályozandók az alapszabályban a tagokra, vezető tisztségviselőkre és amennyiben működik, felügyelő bizottság, annak tagjaira vonatkozó kizárási és összeférhetetlenségi estek.
Az alapszabályban minden esetben ki kell térni a tagkizárás lehetőségére, de olyan tartalommal is elfogadható az alapszabály, hogy az adott egyesület nem kívánja a tag kizárásának a jogi lehetőségét szabállyá emelni, és ekkor nincs arra módja az egyesületnek, hogy ilyen jogot gyakoroljon. Abban az esetben, ha a tag kizárására az alapszabály lehetőséget ad, akkor ennek részleteit és eljárását az alapszabályban meg kell határozni. Az egyesület alapszabálya a tagok döntése esetén, vagy az alapszabály módosítása kapcsán egyéb kérdéseket is rendezhet, az egyesület egyéb szerveit is életre hívhatja, döntési kompetenciákat megoszthat személyek között, az egyesületi gazdálkodás részleteire is kitérhet.
Az alapszabály sajátos szerződés, az egyesület "alkotmánya", olyan jogügylet, amely egyaránt köti a tagokat és az egyesület szerveit. Egy jól megfogalmazott és megalkotott alapszabály megfelelő jogi garanciát és biztonságot nyújt az egyesületek működése során. Értelmezése sokszor felmerül, ezért a törvény az értelmezéshez segítő szabályt ad: az alapszabályi rendelkezést az egyesület céljának figyelembe vételével kell értelmezni, amely alapján az egyesületi érdek érvényre juttatása a tagi érdek előtt áll, vagyis az egyesületi tag egyéni akaratképző szándékát a tagságot összetartó egyesület közös célja mögé sorolja.
Cégünk az egyesületi és egyedi igényeknek megfelelő módon vállalja az egyesületek alapszabályának felülvizsgálatát, módosítását, új alapszabály megalkotását, mindezeken felül vállalja a cégbíróság felé történő bonyolult adminisztratív teendőket is.