Módosult a Sporttörvény!
A sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésével az alábbi - a teljesség igénye nélkül - változások léptek életbe:
1. Igazolt sportolói jogviszony
Az igazolt sportolói jogviszony bevezetésével a jövőben a sportoló és a sportszervezet között nem szükséges kötelezően tagsági jogviszony létesítése, vagy amatőr sportszerződés megkötése ahhoz, hogy a sportoló sporttevékenységet folytathasson a sportszervezetnél. A sportszervezet az új szabályok alapján köteles minden sportolóját – azaz aki a sportszervezet keretein belül sporttevékenységet folytat – regisztrálni egy ezt a célt szolgáló – a sportszervezetnél meglévő vagy kialakításra kerülő – nyilvántartásba, amely alapján létrejön az igazolt sportolói jogviszony. Az új szabályok alapján a sportoló a fentiek szerinti igazolt sportolói jogviszony alapján fejti ki sporttevékenységét, játékjoga is ez alapján kerül átruházásra a sportszervezetre. Az új szabályok ugyanakkor nem tiltják sem a tagsági jogviszony létrehozását, illetve fenntartását, sem a szerződéskötést a sportoló és a sportszervezet között akár már a sporttevékenység megkezdésével egyidejűleg, de ez egyrészt már nem feltétele a sporttevékenység megkezdésének, azaz a felek azt nem kötelező jelleggel, hanem erre irányuló döntésük alapján teszik, másrészt a regisztrációt ebben az esetben is el kell végezni.
Az igazolt sportolói jogviszony alapesetben határozatlan idejű, sportszolgáltatás igénybevételére irányul és ehhez egyszeri vagy rendszeres hozzájárulás kérhető (korábbi tagdíjhoz hasonlóan). Az igazolt sportoló versenyzővé a versenyengedély kiállítását követően válik, a versenyzők tekintetében továbbra is megmarad az amatőr és a hivatásos kategória. A versenyengedéllyel rendelkező amatőr sportolóval a sportszervezet sportszerződést köthet, amelyben a felek megállapodnak az igazolt sportolói jogviszony keretein túlmutató feltételekről, az alapszolgáltatáson felüli többletelemekről.
Azon sportolók esetében, akik tagsági, vagy szerződéses jogviszony alapján sportolnak, az új szabályok szerinti igazolt sportolói jogviszony kialakításáról, a tagsági és szerződéses jogviszony felülvizsgálatáról és a felek döntése alapján annak fenntartásáról, megszüntetéséről vagy módosításáról 2024. szeptember 30-ig kell gondoskodni.
A módosítással megváltozik az amatőr sportszerződés maximális időtartama is. A korábbi 1 év, illetve 3 év helyett a sportszerződés lehetséges maximális időtartama egységesen 4 év.
2. A hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyával összefüggő kötelezettségszegésre vonatkozó közös szabályok
Az új rendelkezés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 56. § (3) bekezdésétől eltérő határidőt vezet be a hivatásos sportoló és a sportszakember munkaviszonyból származó vétkes kötelezettségszegése esetén hátrányos jogkövetkezmény alkalmazására (az Mt. szerinti egy év helyett legfeljebb hat hónap áll a munkáltató rendelkezésére igénye érvényesítésére a munkavállalóval szemben), továbbá a Módtv. 14 §-ához fűzött indokolás részletesen ismerteti a követendő eljárás szabályait az Mt. és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján.
Az Mt. 56. § (2) bekezdése alapján a hátrányos jogkövetkezményként csak olyan, a munkaviszonnyal összefüggő, annak feltételeit határozott időre módosító hátrány állapítható meg, amely a munkavállaló személyiségi jogát és emberi méltóságát nem sérti, azzal, hogy a vagyoni hátrányt megállapító jogkövetkezmény összességében nem haladhatja meg a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbére összegét.
3. A szakszövetségi jogokat gyakorló országos sportszövetség fogalmának hatályon kívül helyezése
A gyakorlatban nehézséget okozott az országos sportági szakszövetség és a szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportszövetség fogalmának elkülönítése, ezen kívül nincs szakmai indok e kategóriák elkülönítésére, így 2024. január 1-től csak az országos sportági szakszövetség intézménye marad fenn, részben könnyítve a szakszövetséggé válás feltételein (lehetővé téve, hogy a korábbi "szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportszövetség" feltételeinek megfelelő szervezetek szakszövetségként kerüljenek nyilvántartásba vételre).
Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) jelen módosítását megelőzően szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségként bejegyzett sportszövetségek a 2024. január 1-jét követő első alapszabály-módosításkor, de legkésőbb 2024. december 31-ig kötelesek alapszabályukat az Stv.-nek az országos sportági szakszövetségekre vonatkozó rendelkezéseivel összhangba hozni, és ezzel egyidejűleg és országos sportági szakszövetségi jogállásuknak bejegyzését a Fővárosi Törvényszéknél kezdeményezni.
4. A Magyar Olimpiai Bizottság feladatainak pontosítása
A Magyar Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: MOB) feladatainak pontosítása a MOB gyakorlati működését könnyíti meg. Érdemi változás ugyanakkor, hogy az "olimpia" és az "olimpiai" kifejezések mellet ezentúl az "olimpikon" kifejezés bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés is a MOB hatáskörébe tartozik.
5. A Magyar Edzők Társasága és Sportszervezetek Országos Szövetsége köztestületi rangra emelése
Az Stv. módosítása a jelenlegi négy sportköztestület mellett további két sportköztestület alapításáról rendelkezik, amely szabályozás 2025. január 1-jén lép hatályba:
Magyar Edzők Társasága (a továbbiakban: MET) tagja lehet bármely sportszakember, valamint a sportedzés, sportoktatás területén tevékenykedő jogi személy. A tagság önkéntes. A köztestületként működő MET tagjai számára egységes érdekképviseleti, etikai, továbbképzési fórumot biztosít az országos sportági szakszövetségekkel szorosan együttműködve.
Sportegyesületek Országos Szövetsége, amelynek köztestületi formában való működése által a sportszervezetek szakmai érdekképviselete hatékonyabban biztosítható.
6. Nézőtéri biztonsággal kapcsolatos rendelkezések
A nézőtéri biztonságra vonatkozó szabályozás pontosításával egyrészt lehetőség nyílik arra, hogy a törvényben meghatározott időtartamon belül a sportszervezet a helyszínen meghozza a kizárásról szóló döntését és azt közvetlenül, azonnal ismertesse az érintettel, ezáltal a kizárás rövidebb idő alatt érvényesülhet, amely érdemi hatékonyságnövekedéssel járhat. Az adatkezelés tekintetében is változást vezet be a törvényjavaslat, a módosítással a szervező sportszervezetek és az utazó sportszervezetek felhatalmazást kapnak az értékesítés kapcsán, illetve a kamerarendszerek által rögzített felvételek felhasználásával kezelt adatok 60 napig történő tárolására (a korábbi 3 munkanap, illetve 120 óra helyett), amennyiben az a kizárási, vagy egyéb hivatalos eljárás kezdeményezéséhez vagy lefolytatásához szükséges.
A módosítás egyértelműen meghatározza a sportlétesítményekhez kapcsolódó biztonságtechnikai ellenőrzés ügyfelét, az üzembentartót. A konkrét szereplő kijelölése a felelősség telepítése szempontjából bír jelentőséggel.
Sportlétesítményben sportszövetségi versenyt rendezni csak a sportszövetség által évente az első verseny megkezdése előtt kiadott engedély alapján lehet. A módosításnak köszönhetően a szövetség szabályzatában határozhatja meg azokat az eseteket, amelyekben az engedély az előzetes biztonságtechnikai ellenőrzés hiányában is megadható, azzal a feltétellel, hogy a verseny megrendezésére nézők részvétele nélkül kerül sor. Mindez megoldást kínál a világjárvány és az energiaválság által előidézett, korábban nem tapasztalt helyzetekre.
A módosítás bevezeti a gyakorlatban eddig is használt pályarendszabály kifejezést, amely a részvétel feltételeinek és az irányadó magatartási szabályok összességeként került meghatározásra.
A pályarendszabály által tiltott tárgy megőrzésére vonatkozó szabályok is megváltoznak a módosításnak köszönhetően. Amennyiben a tulajdonos a sportrendezvény befejezésétől számított egy héten belül nem jelentkezik, a tárgy további őrzéséről a szervező vagy a rendező nem köteles gondoskodni és a tulajdonos vagy más személy a továbbiakban a szervezővel vagy a rendezővel szemben sem vagyoni, sem nem vagyoni követeléssel nem élhet.
A törvénymódosítás következtében lehetőség nyílik a már kiállított jegy/bérlet/utalvány érvénytelenítésére, amennyiben a jogosult szerepel a Sportrendészeti Nyilvántartásban (a továbbiakban: SRNY), vagy az értékesítési feltételeket megszegve igényelték vagy kísérlik meg felhasználni.
A módosítás felhatalmazást ad az utazó sportszervezetek számára klubkártya kibocsátására akkor is, amikor az adott (akár belföldön vagy külföldön megrendezésre kerülő) sportrendezvényen a szervező az Stv. szerinti beléptetőrendszert nem alkalmaz. A törvényben szereplő korábbi lehetőség, hogy az SRNY-ben szereplő személy részére klubkártya ne legyen kiállítható, a módosítással kötelezettséggé válik és kiterjed a névre szóló belépőjegyekre, bérletekre és utalványokra is.
A törvénymódosítás egyik legjelentősebb nézőtéri biztonságot érintő újítása, hogy a korábbi 3 munkanapig terjedő adattárolási határidő 60 napra nő, amennyiben az adatok felhasználása kizárási eljárás lefolytatásához szükséges. A határidő kibővítésén túl a tárolható adatok köre is gyarapszik, mivel a módosítás következtében már elektronikus levélcím és arcképmás nyilvántartására is lehetőség nyílik. A módosítás egyértelműsíti, hogy a kötelezően kiváltandó klubkártyához a birtokos fényképét is tárolni kell.
Szintén jelentős változást hoz, és a jogalkotó szándéka szerint hatékonyabb eljárásokhoz vezet majd, hogy a kizárásról szóló határozatot a helyszínen is közölni lehet az eljárásra okot adó személlyel. A határozat meghozatala lehetőséget biztosít a személy visszatartására is, a jelenlegi szabályoknak megfelelően. A határozat közlésének új módja továbbá az elektronikus levélcímre történő kézbesítés, melynek adatkezelési feltételeit a h. pontban említett módosítás alapozza meg.
A módosítással lehetősége nyílik az utazó sportszervezetnek, hogy idegenbeli (akár külföldi) mérkőzések tekintetében is érvényt tudjon szerezni a kizárásnak, és távol tartsa a lebonyolítást veszélyeztető vagy zavaró személyeket.
A törvénymódosítás változást hoz a tekintetben, hogy a biztonsági előírások és a pályarendszabályok előírásait megszegő személyek jogsértéséhez kapcsolódó felelőssége kérdésében egyetemlegességet határoz meg, így bármely jogsértésben résztvevő személytől követelhető a kártérítés teljes összege.
Az Stv. hatályos rendelkezéseiből csak áttételes módon – a néző és a sportrendezvény résztvevője fogalmak vizsgálatával együtt – következtethető ki a sportrendezvény pontos időtartama. Erre tekintettel kerül pontosításra a sportrendezvény résztvevője és a sportrendezvény fogalma, amelyek egyértelművé teszik, hogy a sportrendezvény a tényleges versenyt, mérkőzést megelőző másfél órával korábban kezdődik és a verseny, mérkőzés befejezését követő másfél óráig tart.
Forrás: https://sosz.hu/2024/01/26/tajekoztato-a-modosult-a-sporttorvenyrol/